Sok olyan regényt ismerünk, mely hajószerencsétlenségről és
annak szörnyűséges következményeiről szól. Ki ne hallott volna már példának
okáért Daniel Defoe klasszikusáról, a Robinson Crusoe-ról?
Felmerülhet ezek alapján a kérdés: ugyan mégis mitől egyedi a Pi élete? Két okból: egyrészt egy tizenhat éves fiú a főszereplő, másrészről pedig egyetlen hajótöröttnek sem kellett a túlélésért vívott harc mellett szó szerint egy csónakban eveznie egy kiéhezett bengáli tigrissel, ráadásul 227 napon át.
Az egész történetet egyfajta csodának nevezhetnénk. A neve miatt kiskorától csúfolt Piscine Molitor Patel élete ugyanis cseppet sem szokványos. Melyik kamasz fiú mondhatja el magáról, hogy egy állatkert az otthona, és hány fiatal tartozik egyszerre három valláshoz is?
A boldog, álomszerű életnek azonban egyik pillanatról a másikra vége szakad: a csökkenő anyagi támogatások miatt Pi szülei úgy döntenek, hogy a család az állatok egy részével Kanadába költözik. A hajó azonban rejtélyes okból elsüllyed, Pi pedig egy mentőcsónakban hánykolódik a Csendes-óceán közepén, négy igencsak furcsa útitárssal: egy zebrával, egy orángutánnal, egy hiénával és a már emlegetett bengáli tigrissel.
A napok múlásával azonban már csak Richard Parkerrel, a tigrissel kénytelen osztozni a „bárkán”.
Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a remekművet, mely életre szóló, szép példája a hitnek, a reménynek, nem utolsó sorban pedig a szeretetnek és a barátságnak. A barátságnak, amit a kényszerűség, az életben maradás ösztöne szül a fiú és a tigris, e két otthonát vesztett, árva lélek között.
Felmerülhet ezek alapján a kérdés: ugyan mégis mitől egyedi a Pi élete? Két okból: egyrészt egy tizenhat éves fiú a főszereplő, másrészről pedig egyetlen hajótöröttnek sem kellett a túlélésért vívott harc mellett szó szerint egy csónakban eveznie egy kiéhezett bengáli tigrissel, ráadásul 227 napon át.
Az egész történetet egyfajta csodának nevezhetnénk. A neve miatt kiskorától csúfolt Piscine Molitor Patel élete ugyanis cseppet sem szokványos. Melyik kamasz fiú mondhatja el magáról, hogy egy állatkert az otthona, és hány fiatal tartozik egyszerre három valláshoz is?
A boldog, álomszerű életnek azonban egyik pillanatról a másikra vége szakad: a csökkenő anyagi támogatások miatt Pi szülei úgy döntenek, hogy a család az állatok egy részével Kanadába költözik. A hajó azonban rejtélyes okból elsüllyed, Pi pedig egy mentőcsónakban hánykolódik a Csendes-óceán közepén, négy igencsak furcsa útitárssal: egy zebrával, egy orángutánnal, egy hiénával és a már emlegetett bengáli tigrissel.
A napok múlásával azonban már csak Richard Parkerrel, a tigrissel kénytelen osztozni a „bárkán”.
Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a remekművet, mely életre szóló, szép példája a hitnek, a reménynek, nem utolsó sorban pedig a szeretetnek és a barátságnak. A barátságnak, amit a kényszerűség, az életben maradás ösztöne szül a fiú és a tigris, e két otthonát vesztett, árva lélek között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése