2012. március 21., szerda

Nagy Lajos : Képtelen természetrajz és más karcolatok




  A mű két részre osztható: az első a címben is említett „képtelen” természetrajz, melyben a szerző különböző állatfajokat mutat be sajátos szemszögből, párhuzamot vonva az állatvilág és korának emberi társadalma között. A valóságban létező teremtmények mellett olyan "kuriózumokkal" is szembesít bennünket, mint a "villamos-állat" vagy a "milliomos-állat". Olyan hasznos dolgokkal tágítja elménket, mint hogy a sas azért tekinthető ragadozó madárnak, mert "... ha egy sast csirizzel bekenünk és a falhoz vágjuk, hát odaragad". 


2012. március 11., vasárnap

Rejtő Jenő : Egy bolond száz bajt csinál






Első találkozásom Rejtő Jenővel a gimnáziumi éveimhez köthető: az irodalomtanárom ugyanis feladta kötelező olvasmányként a Piszkos Fred, a kapitányt. Már ekkor lenyűgözött az, ahogyan Rejtő ötvözi egymással a humort és a krimit.

Nincs ez másképp ennek a regénynek az esetében sem. A szerző mindjárt a bevezetésben egy képtelen helyzetet vázol fel az olvasó előtt, majd az érdeklődés kellően sikeres felcsigázása után (mikor az ember úgy érzi, ezután már nem érhetik meglepetések) következnek az igazi fordulatok.


2012. március 4., vasárnap

Leiner Laura : A Szent Johanna gimi-sorozat




  Mindig is szerettem az olyan történeteket, melyek gimnáziumban, egyetemen játszódnak, és amelyeken keresztül a mai fiatalok életébe nyerhetünk bepillantást. Sajnos azonban eddig valóban csak amerikai területen találhattunk példát ilyen jellegű művekre.

  Éppen ezért talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy Leiner Laura regénysorozata igazán korszakalkotó. Köszönheti ezt egyrészről a laza, könnyed cselekményvezetésnek /a sztori egyes szám első személyben olvasható, az egyik 9.-es diák, Rentai Renáta elbeszélésében és naplóbejegyzései által/ és a jól kidolgozott, kellően részletesen bemutatott karaktereknek /tanár és diák viszonylatban egyaránt/. Mindannyian párhuzamot vonhatunk magunk, az osztálytársaink, a tanáraink és a regény főhősei között. A könyv felsorakoztatja a magyar ifjúság minden jellegzetes figuráját: a stréber, ám kissé népszerűtlen lányt, aki próbál beilleszkedni; a szülei válása miatt „emóssá” vált különc leányzót; a mindenkit lenéző, sznob, de a szíve mélyén igenis érző sztáralkatot; az olvasáson és műveltségi kvízek kitöltésén kívül más iránt nem érdeklődő „kockát”; illetve a suli legmenőbb srácát, akiért minden hölgy epekedik. Másrészről pedig, hogy itt és most játszódik, Magyarországon és a jelenben.