Veronica Roth: A beavatott

Ismét egy kiváló disztópiát olvashatunk, mely – akárcsak az Éhezők Viadala – a jövő Amerikájában játszódik. A főszereplő a tizenhat éves Beatrice Prior /Tris/, aki éppen élete legnagyobb döntését készül meghozni.

Ez a világ ugyanis merőben különbözik a miénktől. A társadalom tulajdonságok szerint öt csoportra tagolódik: Bátrakra, Önfeláldozókra, Műveltekre, Őszintékre és Barátságosakra. A csoportok egymástól elkülönülten, saját kiépített szabályrendszer szerint élik az életüket.

Minden tizenhatodik életévét betöltött fiatalnak át kell esnie egy vizsgálaton, amely során eldől, hogy fő jellemvonásai alapján melyik csoportba tartozhat. Ezután nagy nyilvánosság előtt meg kell hoznia az egész életére kiható döntést: a vizsgálat eredményét alapul véve választania kell a csoportok közül.

Cynthia Hand: Angyalsors

Mindannyian éreztük már úgy, hogy nem véletlenül jöttünk erre a világra, rendeltetésünk van. A baj azonban sokunk esetében az, hogy idő kell, míg rájövünk, pontosan hogyan végezhetjük be a sorsunkat, milyen feladat is áll előttünk.

A regény főhősnője, a gimnazista Clara Gardner ezzel a problémával küzd. Miután édesanyja jóvoltából megtudja, hogy „angyalvérű”, és különleges képességek birtokában van, az élete fenekestül felfordul. A történet kezdetén Clara látomás formájában megkapja a rendeltetését: egy erdőtüzet lát, amiből ki kell mentenie egy számára ismeretlen fiút. Miután édesanyjával karöltve sikerül kideríteniük, hol fog bekövetkezni a látomás, mindent hátrahagyva odaköltöznek.

Karen Thompson Walker: Csodák kora: Káprázatos látomás egy eltűnőben lévő világról

A regényt tudományos-fantasztikus műnek is nevezhetjük, ám sokkal inkább egy olyan negatív jövőképet prezentál, mely sajnos – bármennyire rettegünk is tőle – előbb-utóbb bekövetkezhet. A Föld forgási sebessége pontosan nem tisztázott okokból lassulni kezd, ami által a napok egyre hosszabbakká válnak. Mindez váratlan és rendkívül súlyos következményekkel jár az emberekre és az egész ökoszisztémára nézve.

Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége

Elementáris erővel hatott rám ez a mű, így kellett egy kis idő, amíg „papírra” tudtam vetni a gondolataimat, a bennem kavargó érzéseket.

Nem egy szokványos, közhelyekre és klasszikus tudományos-fantasztikus sémákra építő alkotás, annyi bizonyos. Habár maga az alapkoncepció fiktív /egy genetikai rendellenesség következtében az idősíkok között folyton „ugráló” fiatalember története/, mégis tán valóságosabb, átélhetőbb, mint bármely más science-fiction regény, amit eddig olvastam. 

Yann Martel: Pi élete

Sok olyan regényt ismerünk, mely hajószerencsétlenségről és annak szörnyűséges következményeiről szól. Ki ne hallott volna már példának okáért Daniel Defoe klasszikusáról, a Robinson Crusoe-ról? 

Felmerülhet ezek alapján a kérdés: ugyan mégis mitől egyedi a Pi élete? Két okból: egyrészt egy tizenhat éves fiú a főszereplő, másrészről pedig egyetlen hajótöröttnek sem kellett a túlélésért vívott harc mellett szó szerint egy csónakban eveznie egy kiéhezett bengáli tigrissel, ráadásul 227 napon át.