Madách Imre: Az ember tragédiája

  Madách Imre műve nemcsak a magyar irodalomban, hanem világirodalmi távlatokban is egyedülálló. Bár sokáig egyszerű Faust-utánzatnak tartották, a népszerűsége nőttön-nőtt, s talán napjainkban tetőzik igazán. Nem csupán irodalmi műként, de színpadi előadásként is töretlenül megállja a helyét.

  Én személy szerint gimnáziumi éveim közepén ismerkedtem meg vele. Sok osztálytársam hőzöngött, hogy miért van szükség egy ilyen nehéz nyelvezetű mű elolvasására. Számomra azonban olyan kötelező olvasmányt jelentett, melyre nem „átokként”, hanem áldásként kell tekinteni.

Vavyan Fable: A Halkirálynő és a dzsinnek

  Kedvenc hőseink visszatérnek! A nagyszájú zsarulány, Denisa; a mogorva Daniel Belloq és társaik kalandjai folytatódnak.

  A történet ott kezdődik, ahol az előző kötet véget ért. Denisa és Daniel egy sítúrán piheni ki a nyár fáradalmait. Remélik, hogy a szörnyűségek nem ismétlődnek meg, ám csalódniuk kell: amint hazatérnek Line-ba, újra el kell merülniük az alvilág sötét bugyraiban.
  A nyomok ezúttal egy kórházba vezetnek, ahol horrorfilmbe illő események mennek végbe: a vezető professzor manipulálja a kísérleti gyógyszereket; egy orvost baleset ér, meglehetősen különös körülmények között. Az ódon falak között reanimációról suttognak.

Vavyan Fable : A Halkirálynő és a kommandó

  Sok ígéretes zsaruregény született már, nemzeti és világirodalmi történetben egyaránt. Többségük azonban jól megszokott sablont követ: adott a tapasztalt nyomozó uraság, aki kőkeményen odapörköl a bűnözőknek. Vavyan Fable sorozata viszont végre egy kis színt hoz a szürke hétköznapokba.

  A főhős ezúttal nem egy vasgyúró férfiú, hanem egy húszas évei közepén járó, látszólag törékeny vörös démon. Egy ifjú hölgy, akinek a szájkarate az erőssége, s bár nem egy született Steven Seagal, mégis vakmerően kiáll akár a legfajsúlyosabb bűnözők ellen is.

Eliza Willard : A hármak ereje

  Aaron Spelling és Constance M. Burge 1998-ban indult misztikus családi sorozata nézők millióinak szívét hódította meg. A rajongók most örülhetnek, hiszen kedvenceik túlnőtték magukat a képernyőn, hogy könyv alakban is elkísérjék őket.

  A Bűbájos boszorkák könyvszéria kezdő kötete mi máson is alapulhatna, mint a sorozat bevezető részén. Hiszen itt veszi kezdetét a fél világot magával rántó varázslat…

Philip Pullman : Északi fény

  Bevallom, először a regényből készült filmet /Az arany iránytű/ néztem meg, és abból kaptam kedvet a könyv elolvasásához. Őszintén mondom, sokkal nagyobb élvezetet nyújtott, mint a filmváltozat. Ahogy az a filmadaptációknál lenni szokott, a vizuális látványvilág kellően érzékelteti a könyv hangulatát, azonban – elsősorban a módosítások miatt – számos részlet érthetetlen azok számára, akik kizárólag filmen keresztül ismerik meg a történetet.

Nora Roberts : Azúrkék égbolt

  Nora Roberts hosszú ideje állócsillagként tündököl a romantikus regények egén. Bár számos motívum keveredik műveiben – bűnügyi szál, misztikum – részemről mindig is az „Azúrkék égbolt” marad a kedvenc, a maga pozitív értelemben vett egyszerűségével.

Neil Gaiman : Csillagpor

  Gaiman neve nem ismeretlen azok számára, akik szeretnek elmerülni a fantasy és a sci-fi világában: olyan nagy sikerű művek szerzője, mint az Amerikai istenek vagy A temető könyve. Számtalan regénye közül azonban egyértelműen kiemelkedik a Csillagpor. Aki rászánja magát az elolvasására, minden idők egyik leghumorosabb és legbájosabb szerelmi történetét veszi kezébe.

Fejős Éva : Bangkok, tranzit

  Keresők. Mindannyiunk számára ismerősen csenghet a kifejezés. Olyan személyekre utal, akik elindulnak az ismeretlenbe, hogy megleljék azt, ami hiányzik /vagy elveszett/ az életükből.

  A regény fő toposzát is az útkeresés jelenti. Hét embert, hét zátonyra futott életet ismerhetünk meg: a külvilág és legfőképpen az édesanyja elvárásaitól megcsömörlött fotómodellt ; a halálos beteg fiatalembert, aki hátralévő idejében szeretné eddig elnyomott, igazi énjét adni ; egy házaspárt, akik egy szörnyű tragédia miatt távolodtak el egymástól ; egy fiatal, örökbefogadott lányt, aki igyekszik felkutatni az eredetét ; egy sikeres üzletembert, aki volt szerelmét akarja mindenáron megtalálni ; végül pedig egy „madámot”, akinek minden hite és reménye elszállt egy korábbi csalódás miatt.
  A hét kereső sorsa a világ egyik legvarázslatosabb és legtöbb titkot tartogató városában, Bangkokban összefonódik.

Sarah Blakley-Cartwright : A lány és a farkas

A mesék az ősidők óta velünk élnek. Bár az évszázadok, sőt ezredek folyamán rengeteget változtak, hiszen alkalmazkodniuk kellett a társadalmi igényekhez, a céljuk megmaradt: mindenki számára érthetően megfogalmazni a legnagyobb igazságokat; egy szimbolikus világba repíteni, azért, hogy könnyebben szembenézhessünk a valós élet problémáival.