A mű két részre osztható: az első a címben is említett „képtelen” természetrajz, melyben a szerző különböző állatfajokat mutat be sajátos szemszögből, párhuzamot vonva az állatvilág és korának emberi társadalma között. A valóságban létező teremtmények mellett olyan "kuriózumokkal" is szembesít bennünket, mint a "villamos-állat" vagy a "milliomos-állat". Olyan hasznos dolgokkal tágítja elménket, mint hogy a sas azért tekinthető ragadozó madárnak, mert "... ha egy sast csirizzel bekenünk és a falhoz vágjuk, hát odaragad".
A második részben karcolatokkal találkozhatunk. Ezek a rövid történetek terjedelmük ellenére hatalmas erővel bírnak. A szarkasztikus humorral megírt szösszenetekből ugyanis kirajzolódik előttünk az első világháború utáni világ sivársága, kilátástalansága, valamint a szegények és milliomosok között húzódó, áthidalhatatlan szakadék.
Valószínűleg ez az oka annak, hogy Nagy Lajos alkotása a 21. században is ennyire időszerű, és bizonyára örök klasszikus marad majd. A könyvben felvázolt problémák ugyanis sajnos a technikai fejlődéssel, a századok porának leülepedésével sem múlnak el, sőt talán még erősebbé válnak. Hiszen bár a körülmények szűnni nem akaró átalakuláson mennek keresztül, egy valami állandó az élet körforgásában: az ember.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése